|
A STEEL ALELNÖK ÚR VÁLASZOLT NEKÜNK!
Benkő Attila 2009.03.08. 03:59
A közgyűlés előtti támadások és kritikák, valamint a közgyűlésen átélt nehéz pillanatok ellenére, Bereczki Béla továbbra is vállalja az alelnöki poszttal járó, nem mindig kellemes feladatokat! Kérdéseimet alig egy nap leforgása alatt megválaszolta, amiért külön köszönet illeti őt!
/fotó: www.wingsdc.gportal.hu/ -Kezdjük egy általános kérdéssel! Mikor és hogyan kerültél először kapcsolatba a dartssal? Mi volt előbb az életedben? A darts mint üzlet, vagy a darts mint sport?
-1991-ben karácsonyi ajándékként egy soproni üzletkötőnk hozott nekünk egy dartstáblát, amit azonnal felszereltünk a falra és órákig dobáltunk rá. Mivel 12 éves korom óta mindig is sportoltam valamit, számomra ez kihívás is volt egyben, hogy Magyarországon hogyan lehet ebből a játékból sportot csinálni. Az EBDE 1992. márciusában alakult, 95-96-ban pedig már a Tarrosi-Laibl-Miskolczi-Bereczki négyes országos csapatbajnok volt. Az üzlet csak ezek után következett, Magyarországon addig csak egy osztrák cégen keresztül lehetett felszerelést vásárolni.
-Régóta benne vagy a magyar dartssport irányításában! Szerinted az eddig eltellt 17 évben melyik volt a sportág fénykora? Mikor volt a darts a legjobb anyagi helyzetben és mikor volt a legfelkapottabb?
-A fénykor még nem jött el! Voltak nagyon is sikeres időszakaink, jellemzően azok az évek, amikor a sportágunkra tőkereős szponzorok találtak rá. Ilyen volt például az 1997-99-es időszak az Amstel jóvoltából. Sajnos még tíz év elteltével sem tudunk olyan magas költségvetéssel dolgozni, mint az akkori időkben. Az igazság az, hogy azóta is ennek az időszaknak a hozadékából élünk: ekkor kezdett el játszani Bezzeg Nándi, Rácz Maren, Meszes Norbi, Rucska Józsi és még sokan mások… Számomra egyértelmű, hogyan lehet ezeket az időket visszahozni, - nem kis dicsekvéssel mondom, hogy az akkori időket is nekem volt szerencsém „testközelből” látni -, még akkor is, ha most a recesszió idején nem biztos, hogy találunk nagy potenciállal rendelkező szponzort! De a fénykor csak most jön: az eddiginél sokkal nagyobb létszámmal és sokkal több sportolóval a Szövetségben!
-Az előző kérdéshez kapcsolódva, véleményed szerint mennyi időnek kell eltellnie ahhoz, hogy ismét akkora egész hétvégés de főként nagylétszámú „dartsgáláknak” lehessünk résztvevői, mint egykor Gyulán vagy a Kongresszusi központban vagy a Pólus Centerben?
-Az egész hétvégés rendezvényeknek mostanra sajnos egyre kevesebb az esélye. Úgy néz ki, hogy a magyar dartsos egyenlőre örül, ha egy-két külföldi verseny-hétvégét be tud iktatni az életébe, a bajnoki fordulókról pedig siet haza, amint teheti. Emlékszik-e még valaki arra a rendszerre, amikor minden hónapban családostul más városban töltöttünk egy hétvégét és még a hangulatunk is jó volt egy-egy ilyen esemény után?
Szeretném, ha ezek az idők visszatérhetnének, de be kell valljam, nem látok rá esélyt. Mi akkor még inkább csak népszerűsítettük a játékot, ez megtörtént, tovább kell lépni.
-Melyik volt szerinted az eddigi legnagyszerűbb magyarországi rendezvény?
-Félek tőle, hogy valamelyiket kihagyom, ezért nem kezdek felsorolásba. De az biztos például, hogy 1995-ben a Kongresszusi központ, aztán a Pólus jégpályája, a Contactos évzáró díjkiosztók, a soproni edu és 15 éves gála számomra felejthetetlen.
-A közgyűlésen átéltél néhány nehéz percet! Az elmondott vélemények, hozzászólások és kérdések arra engedtek következtetni, hogy az általad, az új versenykiírással és a koncepcióddal kapcsolatban többször emlegetett „többség” néha elég kérdéses volt! Hogyan élted meg az ott történteket? Fel merült-e benned, hogy a jövőben a versenykiírás és a nagyszabású koncepciók létrehozása a mostaninál szélesebb konszenzuson kellene, hogy nyugodjon? Ha igen, mit kellene tenni ennek érdekében?
-Az, hogy az általam felvázolt koncepció életképes, azt a szavazati arány megerősíti. Én tulajdonképpen szeptember óta tesztelem ezt a struktúrát, és aki a gyenge kommunikáció és előkészítés miatt azt gondolta, hogy a bevezetését későbbre kell halasztani, az is biztosított róla, hogy támogatni fog a tervek és a tennivalók kidolgozásában. A feladat egyértemű! Ma ezrek játszák sportszerűen a dartsot, és többezren nem találnak bennünket mint szövetség! Óriási potenciál van a diáksportban és évek óta csak beszélünk róla, de nem teszünk semmit a tömegsport területén. Amellett, hogy nagyon kell figyelni és nem szabad hagyni „leülni” a most az elnökségből kipottyant BAZ-megyei, Nyugat-Magyarországi és természetesen a Dél-Dunántúli területet. Itt játék is folyik, nem is akármilyen, jó a létszám, tehetséges és tettrekész emberek várják a folytatását annak a sok beszélgetésnek, amit az elmúlt hónapokban kezdtünk el. Tulajdonképpen miattuk nem mondtam le az elnökségi tagságot és vállaltam további évekre ezt a szerintem is óriási energiát igénylő feladatot. Ha kapok segítséget-bizalmat és látok fejlődést, akkor csinálom, egyébként pedig én is azt gondolom, hogy teret kell engedni a 30-as, tehetséges, képzett, nyelveket beszélő fiataloknak.
-Az elnök úr elmondta nekünk, hogy a vasárnapi elnökségi ülésen megpróbáljátok tisztázni, hogy ki mely területért tud érdemben tevékenykedni és munkájáért felelősséget vállalni az elnökség későbbi tevékenységét illetően. Te személy szerint mi az amit ebből magadénak érzel?
-Én az alelnöki pozíciót nem tekintem egy merev, csak bizonyos hatáskörtől és körig terjedő feladatnak.
Merem remélni, - természetesen lesznek speciális munkafolyamatok az elnökségben -, hogy ezt az elnökség jelenlegi tagjai is úgy gondolják, hogy nekünk csapatmunkát kell végezni, az elvégzett munkánk „jutalma” is közös.
Sok más tervem mellett a szövetségi kapitányt szeretném a lehető leggyorsabban „megtalálni.”
Van is tippem, van rá önként jelentkező is! Miért is fontos ez? A sportban mindig is a legnagyobb motiváció volt a válogatottság elérése. Ide szakember kell, aki évekre előre lát és gondolkodik. Ha ezt a feladatot más kapja, akkor én már nyugodtan gondolkodhatom azon a koncepción, amit már a fentiekben is elemezgetttem.
-Egy konkrét kérdés a mostani WDF versennyel kapcsolatban. A forintban megadott díjazás, az árfolyamesés következtében jelentősen lecsökken! Ez nem fog-e a későbbiekben kategória esést eredményezni? Tesz-e valamit, vagy egyáltalán tehet-e valamit ez ellen a Szövetség?
-A díjazás kérdésében, - euroban vagy forintban fizessünk -, még nem döntöttünk!
Az biztos, hogy a tervezett 1,3-1,5 milliós nagyságrendű nyereményalap önmagában nem jelent leminősítést, sokkal inkább jelentene bajt, ha alacsony lenne a létszám!
Éppen ezért azon vagyunk, - többen is -, hogy a rendezvényt vonzóvá tegyük a magyarok és a külföldiek számára is. Személy szerint 100-120 férfi egyéni versenyzőt várok külföldről, és szeretném, ha mi magyarok ebben az évben rekordot döntenénk az indulók számának tekintetében. Éppen ezért mindent meg kellene tenni, hogy mi magyarok túlszárnyaljuk a külföldiek létszámát!! (2008-ban 207 férfi egyéni induló fizette be a nevezési díjat.)
-Végül néhány mondatban kérünk tőled egy saját véleményed szerinti közeli és egy távoli jövőképet! Mit üzensz azoknak, akik rád szavaztak és azoknak akik nem?
-A jövőkép: régiónként 20-30 egyesület, 2500-3000 játékengedéllyel rendelkező sportoló, közkedvelt tömegsport rendezvények, rendszeres médianyilvánosság és ennek folyományaként egy erős nemzeti bajnokság, mindez 2-3 éven belül, de a négyéves elnökségi ciklusunk végére feltétlenül. Ha így lesz, akkor nyugodtan vonulok nyugdíjba! Akik nem szavaztak rám, azoknak pedig azt üzenem, hogy ne csüggedjenek: rengeteg a Ti portálotokhoz hasonló kiváló fórum, és ha nem csak az én gondolataim helytelenségének bírálatával lesznek elfoglalva, hanem elmondják a megoldást is, akkor én leszek az első aki átadja a helyét másnak, szebbnek-okosabbnak!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó